- amikor elbőgöm magam a Mrs. Harris goes to Paris című film első fél órájában (arra az idilli, szakmakezdő önmagamra hasonlít, aki még naívan, a divatot csakis a divatért imádta - és siratom hogy ez elveszett) ...
- amikor mélységes békét érezve ülök a Magvető Caffe-ban, megengedek magamnak anyagilag egy lattét, aztán mégiscsak eltörik a mécses, mert mazochistaként kivettem a könyvtárból a Kovácsné kivan-t, tele könnyen összejövő terhességgel, szüléssel és gyerekneveléssel...
- amikor szintén anyagi okok miatt csökkentem a heti személyi edzés számát, amihez az elmúlt 10 évben minden körülmények között ragaszkodtam...
- amikor olyan szinten szorongok a házamban folyamatban lévő jogellenes közös képviselői felmondás miatt, hogy saját szakállamra ügyvédhez fordulok...
- amikor befalok egy egész főtt kukoricát, pedig IR-es vagyok és ma még friss zöldséget nem ettem (és nekem már ez is lelkifurdit generál).
Na ekkor kell olyanokra gondolnom, ...
- mikor vicces sütit sütve - pár villalenyalást követően és 8 év absztinencia után - úgy beálltam, hogy a Lidl-ben tétován álltam a bolt közepén, hogy mi a francért is jöttem ide...
- hogy két nap múlva találkozom a barátnőimmel és az jó lesz...
- hogy kurva finom lett az első idei koviubim...
- hogy sikerült a pasim anyukájának születésnapjára megvenni a régóta áhított kerti törpét és még megfejeltük egy kis élethű sünivel is...
- hogy ma egy kedves barátom - akinek adok a véleményére - kedves szavakkal illette ezt a blogot és írói vénámat...
- hogy nem jöttem olyan közhelyekkel, hogy van két lábam, meg egészséges vagyok, meg párkapcsolatban élek, meg van tető a fejem felett, mert én még nem értem el a megfejlődési szint eme magasztos állomására.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése