Ugrás a fő tartalomra

300

És nem, most nem a spártai 300-ról van szó. 

"Ennyi elhagyott kisbaba várja jelenleg Magyarországon kórházakban, hogy valaki befogadja. Tavaly, 2023-ban ezt a számot még 50 és 100 közöttire becsülték. Egészen drámai növekedés. Az oka: a gyermekvédelmi rendszer Magyarországon rottyon van. Mégpedig a döntéshozók bűnös felelőtlensége miatt. A legutóbbi "gyermekvédelminek" csúfolt intézkedések miatt újra drámaian csökkent azoknak a nevelőszülőknek a száma, akik befogadják a gyerekeket. Elegük lett a béka feneke alatti támogatásból és megbecsültségből, amit most értelmetlen hatósági vegzálással tetézett az állam."

Azt, hogy ezek a pici lények mit élnek át ezalatt, szavakkal nem lehet leírni... tudjuk, mindenki tudja, mit okoz, ha emberi érintés, szeretetteljes érintés, törődés nélkül nő föl valaki, egy ilyen csöpp embernek pedig ez ugyanannyira fontos, mint az anyatej. Két dologra van szükségük ilyenkor - táplálékra és szeretetre - ebből fog kialakulni az a tudatuk, hogy ők biztonságban vannak, szeretve vannak, akarva vannak.

Viszont azt, hogy mit jelent elolvasni ezt egy olyan nőnek, aki évek óta próbálkozik teherbe esni, anyukává válni, el tudom mesélni. Mert én vagyok az egyik ilyen. Én, aki papíron a gyűlölt szitokszót - a szingli nőt - testesíti meg, akit a magyar politika megvet, kivet, másodrendű állampolgárrá tett, aki nem dönthet szabadon a testéről, nem sétálhat be "csak úgy" egy lombikklinikára, nem jelentkezhet "csak úgy" örökbefogadó szülőnek. Persze, papíron az utóbbit elvileg lehet - mondják rendszerben hívők körülöttem. De ugye arról már nem beszélnek, sőt nem is akarják meghallani, hogy "nekünk" miért csak külön miniszteri engedéllyel lehet, meg miért úgymond a leeső maradékot ajánlják fel - ha egyáltalán bárkit - , azokat a lelkileg/mentálisan/fizikailag beteg gyerekeket, akiknek az ellátása még egy kétfős kereső családot is megrendítene - nemcsak pénzügyileg, de lelkileg is. Miért kevesebb az olyan nő szeretete, alkalmassága, aki nem házas (no pláne csakis férfivel), miért ér többet az ideológia, a keresztényi szeretetre hivatkozó fals értékrend, mint egy gyermek lelke, első 1000 napja, élete? Milyen elmebeteg, kifacsart logika mentén gondolkodnak a politikusaink és az őket épkézláb, működő agysejt nélkül követő híveik, akik agresszívan szajkózzák az erőszakot, a megkülönböztetést, a gyűlöletet, az el nem fogadást? Ők lennének azok, akik egy papír/átírt, hazug alkotmány miatt alkalmasabbak lennének gyermeket nevelni, a mocskokat szóró szájukkal szeretni, okítani, mint Mi, "mások"?

A meleg, a leszbikus, az egyedülálló - egy kalap alá vett "betegségek", vírusok, amik fertőzőek, amikről tehetnek, vagy amiket pusztán hobbiból, unalomból kitaláltak, felvállaltak "hordozóik". 10 évig voltam egyedül - nem puszta szórakozásból, nem azért, mert ez most olyan menő, mert Carrie akartam lenni a Szex és New Yorkból, mert nincs is jobb, mint minden este egy üres lakásba hazamenni, minden este egyedül álomra hajtani a fejemet, minden este megfogadni, hogy majd holnap, a holnap tényleg más lesz. Ebben az országban elítélendő/megbélyegzendő, hogy inkább önismeretbe kezdtem, hogy inkább dolgoztam magamon, hogy nem akartam senkire sem rátelepedni, senkit sem hibáztatni, senkit sem megfojtani, senkitől sem elvárni olyat, amit nem lehet. Hogy nem mentem az árral, az elvárásokkal, hogy saját utamra indultam, hogy mást akartam, hogy jobb akartam lenni, mint ami épp akkor voltam. Elítéltettem és megbélyegződtem. És most meg is bűnhődöm. Mert szerintük megérdemlem. Ugyanúgy, mint ők, 300-an.

Családbarát kormány. Családbarát Magyarország.

Megjegyzések