Árva lettem

Tegnap hajnalban meghalt anyukám. Technikailag árva és felnőtt lettem, így 45 évesen. Tök mindegy, mennyi vagy, ez egy kibaszott vízválasztó... De ahogy anno a House sorozatból megtanulhattuk, a nagyobb fájdalom kiüti - legalábbis egy időre biztosan - a kisebbiket. Bye-bye kiégés, üdvözöllek mélységes gyász? 

- Köszönöm a balfasz Orbán kormánynak, hogy sikerült ezt a rendszert is központosítani és tönkretenni, nem tudom hogy egy sokadik eddig viszonylag működő dolgot miért kellett szinte működésképtelenné tenni. Köszönöm, hogy az egyébként is szürreális élményt valószerűtlenül abszurd szintre helyeztétek, többek között azzal, hogy egy kétséget kizáróan órák óta halott ember hozzátartozóit miért kell a protokoll szerint arra kötelezni, hogy újraélesztéssel próbálkozzanak - a diszpécsert arra kényszerítve, hogy stopperórát játsszon hangosan! Amihez hozzányúltok fiúk, annak annyi! 

- Köszönöm a kijövő négy mentősnek, hogy anyukám szerény hajlékában eltöltött körülbelül öt percet követően - miután bő félórát vártunk rájuk - , az első emeletről a földszintre leérve a munkájuk azon következő lépését is elfelejtették, hogy ja, ígéretet tettünk, ja nem, a mi kötelességünk szólni a következő illetékes hatóságnak, hogy intézkedjenek az elhunyt testéről. Mi jogkövető kibaszott állampolgárként kivártuk a beígért 4 órát, de kurvára nem jött senki, aztán egy tízperces telefonálással/átkapcsolgatással később a bátyámnak kellett kiderítenie, hogy ja, senki nem tud rólunk, az esetszám minek hisz nincs miben rákeresni, ja és aki következőleg most már tényleg kijön egy órán belül, az még mindig nem az, aki az elszállításról gondoskodna. 

- Köszönöm az összevont 112 diszpécserének, hogy tíz perces telefonálás után sem tudta lejegyezni a helyes kapucsengőt, tehát a kiérkező orvosi ügyelet több percen keresztül egy másik lakásba csengetett. 

-  Köszönöm, hogy a hibásan működő fogaskerekeknek köszönhetően nekünk, hozzátartozóknak több mint hét órát kellett eltöltenünk várakozással.

- Köszönöm, hogy a végül kiérkező kegyeleti szállítók tisztelettudóak, normálisak, emberiek voltak. 

- Köszönöm a bátyámnak és a pasimnak, hogy nekem nem kellett látnom azt amit. 

- Köszönöm anyukámnak, hogy volt. 

U.I.: Sajnos nem tudom, hogy kell macskafüvet ültetni. Nem tudom, hogy kell a világbajnok paprikás csirkét vagy a húslevest megcsinálni. Azt a rohadék grízgaluskát sem tanultam el. Az egész intézkedős mizériát sem tudom kitől megkérdezni. És egyelőre nem tudom, hogy kell aludni. 

Kérlek, ha olvasol, öleld meg anyukádat, helyettem is!