Hogy mit tetszik? Ma reggel kaptam egy instagram bejegyzést, ami a glimmer kifejezésről szólt. Amit a trigger ellentéteként mutattak be - az élet olyan mikropillanatai, amik örömöt, boldogságot vagy elégedettséget okoznak. Nekünk. Merthogy ez ugyanolyan szubjektív, mint az a bizonyos negatív előjelű gombnyomás. Lehet, hogy nekem a reggeli kávé illata például a melegséges otthon boldogító érzetével tölt el, de ismerek olyat, aki csak a szemét forgatja tőle és keresi a kakaót.
A glimmer lényege szerintem ugyanaz, mint gonosz ikertestvéréé - hogy észrevedd! Hogy megállj egy pillanatra, beszívd az atmoszféráját és engedd, hogy feltöltsön jó érzésekkel. Én sokszor tiltakozom ezek ellen, sokszor szinte előre kizárom őket, utólag aztán mindig elszégyellem magam, ha valami körmönfont módon mégis sikerült "beütniük". Megint nem akartam jól érezni magam. Megint a régi, szinte belénk kódolt magyar pesszimizmus.
Pedig ott vannak mindenhol: például imádok nénikkel beszélgetni a boltokban, akár két mondatot is; szeretem elkapni a csendet egy könyvvel a kezemben, ha pedig még egy macska is ül az ölemben, az már tényleg felér a boldogság netovábbjával; a turiban megtalálni azt a ruhadarabot ami a képzeletbeli listámon rajta van; túllenni egy edzésen és amazon módjára hazalejteni; összeröhögni egy idétlen viccen az egyik legjobb barátnőmmel és tudni, hogy senki más nem értené ezt; hallgatni a természet ismeretlen hangjait vagy mondjuk most itt lenni ahol én - a Mátrában, a fákra ráfagyott ködben, egy meleg lakóautóban ahova elvonulhattam a laptoppal és pár agysejtemmel.
Tehát a jelszó szabadon: Több glimmert a parlamentbe!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése