Ugrás a fő tartalomra

"Keresetlen kétperces": Még mindig a spinning

Be kell valljam, eléggé rákaptam. Mióta rászántam magam, hogy a versenyszellemet növelő, zónákat és színeket arcomba toló beállítással tekerjek, hát Kos énem új életre kelt és pörgeti bizony ezerrel. Sőt most még egy kihívás keretében kilométereket is gyűjtök, nagyon remélem hogy meglesz a 200 km! Ha másért nem, a dicsőségért (no meg az ingyen törcsiért és shake-ért - kinek hazudjak)! Még mindig bénácska vagyok, még mindig furcsán (szerintem) nézek ki a nyeregben, de becsülettel csinálom! 

Közben pedig rájöttem, hogy a spinning a kontrollmániás emberek vágyálmát testesíti meg. Te irányítod a szenvedésed mértékét, a fájdalmat, a nehézséget, a Mindent abban az ötven percben. Mesterséges körülmények között lehetsz a gombokkal vezérlő kontrollmánia királynője! Ha olyan napod van, megengedőbb vagy, bár garantálható, hogy legközelebb majd jól megbosszulod magadon a "lazaságot". Ha viszont épp elszabadul a "mániád", bizony az utolsó cseppeket is kifacsarod magadból, mondván úgyis időkorlátos a szenvedés! 

Nem tudom, hogy a termelődő endorfin vagy a kontrollmánia megélése okozza, de szerintem simán rá tud függni az ember. Nem mellesleg a spinning a 40 pluszosok techno bulija! Sötét van, a zene hangos, izzadsz, ismerkedni meg itt sem szokás - helyette dobálod a hajad, rázod a fejed és néha extázisba is kerülsz! Még a hülyének is megéri, pláne a menopauzának meg a kapuzárási pániknak!

 

Megjegyzések