Összefüggéstelen lista

→ Úgy vagyok egy új cipővel, mint egy új ismeretséggel - egymáshoz kell szoknunk. Nagyon nehéz lábam van, felejtsd el hogy online vásárolok lábbeliket, még azt is utálom, hogy ott a boltban kell eldöntenem, nekem és a lábfejemnek ennél sokkal több idő kell. Érzékeny, sok rigolyával, sok megpróbáltatással a háta mögött, a munkám sem könnyítette meg a helyzetét. Minden feltöri - ez mondjuk születésemtől fogva így van - , még nem nagyon találtak ki olyan cipőt, ami nem. A lehető legbizarrabb, sosem gondolnál rá helyeken, ha pedig még a bokámat is beleveszem az egyenletbe - aki ugye minden évben úgy dönt, megkísérli a bokaszalag szakadást - hát mit mondhatnék, igen sok fazonról és álomcipőről kellett már életemben lemondanom. Beleszoktam, belenyugodtam, de akkor is egy új cipő és én... hát félszeg egy indítás. Első hetekben csakis a boltig és vissza, rövidke, kávézásnyi randikat ejtünk csak meg, ki kell tapasztalnunk egymást, hol szorít, hol tág, tudunk-e egyszerre lépni, érezzük-e egymást. Ezen a pár "randin" sok minden eldől - örökre a szekrényt hátuljába vágom és csalódottan húzok még egy strigulát hogy bassza meg újabb pénzkidobás vagy lassacskán összeszokunk, kisebb-nagyobb sebek és horzsolások útján. Vannak igaz, örök szerelem viszonyaim, vannak a jó, hát elmegy, végülis nem annyira rossz kapcsolatok, utóbbiakhoz aztán minden szezonban újra hozzá kell szoknom, mint egy rég látott ismerőshöz - félszeg próbálkozások, félmosolyok, új sebek árán. De nem adom fel én sem - meg látva a tapaszokat, kötéseket jártamban-keltemben - más sem, mert kellenek az új impulzusok, ismeretségek, barátságok. Még fájdalmak és sérülések árán is! 

→ Már megint a jóga, unalmas már mi? Nekem közben tudod az, de egyébként mint filozófiai forrás csöppet sem. Ma például a hídat gyakoroltuk - amit gyerekként röhögve és bármikor, ma már csak jól bemelegítve, magamban imádkozva hogy bírja a gerincem. Persze az agyam ma sem bírta ki, felrémlett az órán - a felháborodó csípőmet elnyomó gondolatként - megannyi gyerekkori emlék, a TV tornára ugrándozó kisgyerek, az akárhol akárkinek cigánykerekező kislány, akinek a mozgásigényét senki sem vette magára, leginkább a szüleim nem. Se különóra, se testedzés, így a mérhetetlen energiáimat másra kellett fordítanom - maradt a könyvtár, a magányos, begubózós olvasás, és a legalább békén hagynak idegsimító érzése. 

→ Nem tudom, ki hogy van vele, de belőlem ez a szombat ki is vett ám, nemcsak adott - tudod, az első prájdom. A forró aszfalt, a több órás menet, a tartósan az egekben lévő adrenalin és egyéb boldogság meg eufória hormonok okozta sokk, a nem iszom mert nem lehet hol majd pisilni állapot... hát a másnapom nem volt annyira hasznos napja az évnek (mondjuk azért kitettem a sorozatgyártásra állított koviubi újabb üvegét és belefért egy esti meggyötrő jóga). De ez egy kipihenhető és orvosolható, egyébként is ki a faszt érdeklő fizikális következmény. De ami azóta megy a sajtóban a másik oldal részéről... most hogy egy olyan dologba állnak bele és hazudoznak, ferdítenek, amiben részt vettem, ott voltam, megéltem, tudomásom van róla, hát az igazán kikészítő! Naív, taktikázáshoz és politikához csöppet sem értő emberként csak olyanokat tudnék visszakérdezni hogy tényleg ez a legnagyobb bajotok? Amikor megint egy pokoli nyár vár ránk, a mezőgazdaság egy csepp segítséget sem kap víz formájában, sorra vágjátok ki a fákat és a tereket lekövezitek, keresve sem talál az ember árnyékot az utcán, miközben itt vagyunk a klímaválság kellős közepén és van képetek erre pazarolni az energiát és még egy kibaszott Környezetvédelmi minisztérium sincs? Vagy szartok bele a romokban heverő egészségügybe? Gyerekvédelem? Ugye vicceltek? Eladósodik az ország, az embereknek érezhetően egyre kevesebb van, nektek egyre több, mert hihetetlen vállalkozó géniuszok vagytok mind, és Ti embert küldtök az űrbe a pénzünkön? Mert az dicsőség? Mert ez bekerül a történelemkönyvekbe? Mert ennek az országnak már mindene megvan és csak ez hiányzott? És az szerintetek rendben van hogy nem lehet már biztonsággal időben eljutni vonattal A-ból B-be, a helyettesítő buszokat felvezető rendőrautóval kíséritek és ne menjen el az eszünk? Hogy az egyetlen politikai kommunikáció a gyűlöletbeszéd és uszítás lett Magyarországon? Hogy egymás ellen hergelitek az állampolgárokat, akiket igazából szolgálnotok kéne, az érdekeiket nézni? Hát hova a picsába kerültem? A bolondokházába? Ja nem, hisz azt is bezártátok! 

Kibuktam. Biztos a meleg. Bizonyára csak az lehet... mi más?